Régi közhely, hogy a háborúban minden megtörténhet, és még annak az ellenkezője is.

A Magyarországon harcoló szovjet 41. gárda-lövészhadosztály 44. önálló gárda önjáró tüzérosztályában 1945. január elején felbukkant egy T-34 harckocsi. Ez azért is furcsa, mert ennek az alakulattípusnak az állománytáblájában csak egy T-70 könnyűharckocsi (az osztályparancsnok számára), valamint SzU-76M önjáró lövegek szerepeltek. Honnan keveredhetett oda egy T-34?

Megvizsgáltam e szovjet hadosztály 1944. december végi harcait, és kiderült, hogy december 23-án Úrhida és Falubattyán között ennek a szovjet magasabbegységnek meggyűlt a baja a németek különleges alakulatával, a zsákmányolt szovjet harckocsikkal és egyenruhákkal felszerelt "Jaguar" kötelékkel.

A németek három zsákmányolt T-34/85 harckocsival átszivárogtak a szovjetek állásai között, hogy a védelem mélységében végezzenek felderítést, majd rajtaütést hajtsanak végre. Eközben azonban a német kötelék parancsnokának "Paula" nevű harckocsija lánctalpszakadás és más műszaki gondok miatt Falubattyántól 300 méterre északnyugatra mozgásképtelenné vált.

A német különleges alakulat akciója ugyan teljes sikerrel járt, de a mozgásképtelen "Paula" harckocsit a saját arcvonal mögé végrehajtott visszatérésükkor hátra kellett hagyni. Később a körzetben tevékenykedő német páncélosok megpróbálták szétlőni a harckocsit, hogy ne kerülhessen ismét szovjet kézbe. A német tüzérségi tűz okozta füst azonban megakadályozta, hogy a páncélosok meg is bizonyosodjanak a "Paula" elpusztításáról.

Ezek után néhány nappal később a "semmiből" megjelenik egy T-34 harckocsi a 44. önálló gárda önjáró tüzérosztály állományában.

Erős a gyanúm, hogy az osztály karbantartó raja megjavította a harckocsit és a szovjet alakulat használatba is vette azt. 1945. január 7-én Bicskén biztosított a páncélos, a hadosztály harcálláspontja mellett, de még 1945. március közepén is megvolt az alakulat T-34-e, Székesfehérvár körzetében.